1848. m�rcius 15.

A v�gs� l�k�st a reformok �gy�ben v�g�l 1848. m�rcius 15-e jelentette, amikor a pesti radik�lis ifj�s�g v�r n�lk�l �rv�nyt szerzett az �n. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth B�csben t�rgyalt a Habsburg vezet�kkel. V. Ferdin�nd el�sz�r nem akarta szentes�teni a pozsonyi orsz�ggy�l�sen el�z� nap megszavazott feliratot, azonban 16-�n hajnalban - hallva a Pest-Bud�n t�rt�ntekr�l - k�nytelen volt engedni.

1848. m�rcius 15-�n a b�csi forradalom h�r�re magyar k�ld�tts�g indult a pozsonyi orsz�ggy�l�sr�l a cs�sz�ri v�rosba, s id�k�zben Pesten is kit�rt a forradalom.M�rcius 17-�n V. Ferdin�nd hozz�j�rul�s�val gr�f Batthy�ny Lajos felel�s magyar korm�nyt alak�tott.

Nemzetis�gi k�rd�s

Az �prilisi t�rv�nyek hi�nyoss�gai k�z� tartozott a jobb�gyfelszabad�t�s halogat�sa �s a nemzetis�gi k�rd�s rendezetlens�ge. A magyar siker hat�s�ra a Magyarorsz�gon �l� nemzetis�gekben is felt�madt a nemzeti �rz�s. 1848-ban m�r nem el�gedtek meg anyanyelv�k kisebb-nagyobb haszn�lat�val. Magukat, mint k�l�n nemzetet akart�k elismertetni az orsz�g hat�rain bel�l. A magyar vezet�k azonban err�l hallani sem akartak. Szerint�k anyanyelv�kt�l f�ggetlen�l orsz�gunk minden lak�ja az egys�ges magyar nemzet tagja.

A horv�t orsz�ggy�l�s ugyancsak szembehelyezkedett a magyar korm�nnyal �s ny�ltan a b�csi udvart t�mogatta. (Megjegyzend�, hogy a horv�tok �vsz�zadok �ta jelent�s, a Monarchi�n bel�li kiv�lts�gokat �lveztek.) A szerbek ugyanazt akart�k mint a szlov�kok. �k Karl�c�n tartottak gy�l�st. A magyar forradalommal val� szembefordul�suk egyik f� ok�t �pp a horv�t el�jogok k�pezt�k, a szerb vezet�k szerett�k volna ezeket a maguk sz�m�ra is megkapni, de nem �gy t�rt�nt. Az erd�lyi rom�nok a rom�n nemzet egyenjog�s�g�t, a jobb�gyok felszabad�t�s�t akart�k. �k Bal�zsfalv�n tartott�k gy�l�s�ket. A rom�nok szembefordul�s�nak f� oka az elmaradt jobb�gyfelszabad�t�sban kereshet�.^[2] Ezt a magyar sz�nd�k szerint is napirendre kellett volna t�zni, de adminisztrat�v okok miatt (az erd�lyi orsz�ggy�l�s �sszeh�v�s�nak neh�zkes, k�sedelmes volta) erre m�g k�s�bb ker�lt sor, mint Magyarorsz�gon. A szlov�kok nyelvi egyenjog�s�got, nemzeti jelv�nyek haszn�lat�t, �rb�ri t�rv�ny f�ldn�lk�liekre val� kiterjeszt�s�t akart�k. Lipt�szentmikl�son tartottak gy�l�st. Egyed�l a ruszinok �s a szlov�nok voltak azok, akik nem fordultak szembe a magyarokkal.

A szerb vezet�k �s a horv�t orsz�ggy�l�s egyar�nt a b�csi udvarhoz fordult seg�ts�g�rt. B�cs mindent meg is tett az ellent�tek ki�lez�se �rdek�ben. A Habsburgok el�bb titokban, majd ny�ltan is t�mogatt�k a magyar forradalom ellen ir�nyul� szerb felkel�st �s a horv�tok t�mad�s�t.

M�r janu�rban forradalom t�rt ki Palerm�ban, N�polyban. Febru�r 23-�n forradalom t�rt ki P�rizsban. A p�rizsi n�p demokratikus k�zt�rsas�got hozott l�tre. A Szent Sz�vets�g, amely harminc �ven �t sikerrel fojtotta el a halad� mozgalmakat, �sszeomlott. A forradalmak f� c�ljai:
— alkotm�nyos korm�nyz�s
— a feudalizmus megd�nt�se
— egys�ges �llam l�trehoz�sa (n�met �s olasz ter�letekn�l)
— nemzeti f�ggetlens�g.

Tov�bbi forradalmak:

Pr�gai forradalom m�rcius 11-�n

B�csi forradalom* m�rcius 13-�n -  Ez alapjaiban r�zk�dtatta meg a birodalmat, hat�s�ra az uralkod� V. Ferdin�nd menesztette az eddig mindenhat�, gy�l�lt Metternich kancell�rt, �s megpr�b�lta engedm�nyekkel lecsillap�tani a n�pet.

Pesti forradalom m�rcius 15-�n

Mil�n�i forradalom m�rcius 18-�n

Berlini forradalom m�rcius 18-�n

Velencei forradalom m�rcius 22-�n - Az it�liai osztr�k uralom megingott. A kit�rt forradalmak felett a cs�sz�r nem tudott �rr� lenni, s hogy a birodalmat megmentse, engedett a k�vetel�seknek: hozz�j�rult, hogy megsz�nj�k a feud�lis �nk�nyuralom.

III. 1.   A p�rizsi forradalom h�re el�rkezik Pozsonyba.
III. 3.   Kossuth a pozsonyi orsz�ggy�l�sen �sszefoglalja a nemzet f� k�vetel�seit.
III. 11. Pesten a fiatalok elk�sz�tik a 12 pontot, �s megkezdik a r�kosi t�meggy�l�s szervez�s�t.
III. 13. Pet�fi meg�rja a Nemzeti dalt - B�csben forradalom t�r ki.
III. 15. A pesti forradalom - Az orsz�ggy�l�s k�ld�tts�ge B�csbe �rkezik.
III. 16. Pesten megkezdik a nemzet�rs�g szervez�s�t -B�csben az udvar elfogadja a  magyar orsz�ggy�l�s legf�bb k�vetel�seit.
III. 18. A pozsonyi orsz�ggy�l�s megszavazza a jobb�gyfelszabad�t�st Pesten  felfegyverzik az els� 1500 nemzet�rt.
III. 28. A kir�ly megtagadja a f�ggetlen magyar korm�nyr�l �s a jobb�gyfelszabad�t�sr�l sz�l� t�rv�nycikk szentes�t�s�t.
III. 30-31. T�meggy�l�sek Pesten - A pozsonyi orsz�ggy�l�s visszaveti a kir�lyi leiratot -A kir�ly j�v�hagyja a f�ggetlen magyar korm�nyr�l sz�l� t�rv�nyjavaslatot

1848. m�rcius 15.: Forradalom Pesten

A 14-�n este a b�csi forradalomr�l �rkezett h�r n�velte a Pilvax fiatals�g�nak elsz�nts�g�t, hogy a "12 Pont" sz�veg�t mihamarabb megismertesse a f�v�ros lakoss�g�val.

Arr�l azonban ezen az est�n m�g nem hat�roztak, hogy ezt mik�nt val�s�ts�k meg. Csak azt tudt�k, hogy nem szabad az id�t vesztegetni�k. 15-�n reggel azut�n Pet�fi, Vasv�ri, J�kai �s Bulyovszki Gyula megbesz�l�se alapj�n a "12 pont" eredeti, az orsz�ggy�l�shez int�zett bevezet�s�t megv�ltoztatt�k. Helyette egy ki�ltv�nyt k�sz�tettek, amely fell�p�s�ket indokolta meg a leend� hallgat�inak. A pontok sz�veg�t v�ltozatlanul hagyt�k. Ezt a ki�ltv�nyt azut�n felolvast�k a Pilvaxban �sszegy�lekezett fiataloknak, majd Pet�fi elszavalta k�t nappal kor�bban �rt k�ltem�ny�t a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a m�rcius 19-re tervezett reform-lakom�ra sz�nt.

A Pilvax ifj�s�g�nak kis csoportja ezt k�vet�en az orvoskar hallgat�ihoz, majd vel�k a politechnikum di�kjaihoz (a m�rn�k�kh�z), innen a jog�szokhoz vonult. Minden�tt elhangzott a ki�ltv�ny �s a pontok sz�vege, s Pet�fi elszavalta k�ltem�ny�t. A jog�szok csatlakoz�s�val megn�vekedett t�meg, amelyet az utca n�pe is k�vetett (kb. k�tezren), Pet�fi vezet�s�vel �tvonult a k�zeli Landerer �s Heckenast nyomd�hoz, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) �s a Sz�p utca sark�n volt. Az ifj�s�g vezet�i �ltal kidolgozott terv ugyanis arra ir�ny�lt, hogy cenzori enged�ly n�lk�l nyomtatj�k ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elsz�nts�gukat, s egyben �gy val�s�tj�k meg sz�nd�kukat, hogy k�vetel�s�ket megismertess�k a k�zv�lem�nnyel.

A nyomd�n�l a fell�p�s sikeres volt. Az ifj�s�g vezet�i a n�p nev�ben lefoglalt�k a nyomdag�peket, s Landerer utas�t�st adott a szem�lyzetnek a "Nemzeti Dal" �s a " 12 Pont" kinyomtat�s�ra. A t�meget, amely az es� ellen�re t�relmesen v�rakozott, k�zben az ifj�s�g egym�st v�lt� sz�nokai t�j�koztatt�k. Nem volt m�g d�l, amikor a k�t r�plap - a szabad sajt� els� term�kei elk�sz�ltek �s azt az id�k�zben tov�bb n�vekedett sokas�gnak kiosztott�k.

A mer�sz fell�p�s teh�t siker�lt. Megval�sult Pet�fi c�lkit�z�se, hogy "logikailag a forradalom els� l�p�se �s egyszersmind f� k�teless�ge szabadd� tenni a sajt�t". Ez a l�p�s nem volt mentes a kock�zatt�l, hiszen a nyomda �p�let�vel szemk�zt ny�l� kis utc�ban, ahol a v�rmegyeh�za is tal�lhat�, ott magaslott mintegy k�tsz�z m�terre a K�roly-laktanya. A riadoztatott katonas�g percek alatt a helysz�nre �rkezhetett volna �s szuronyt szegezve sz�toszlatja a t�meget. A b�csi esem�nyek h�re azonban megf�leml�tette a hat�s�gokat. �gy a Helytart�tan�cs utas�totta ugyan a v�rosi hat�s�got, hogy a mutatkoz� rendzavar�sok kapcs�n er�lyesen, de ugyanakkor "ildomos �s el�rel�t� vigy�zattal" int�zkedj�k, de maga nem tett l�p�seket, hogy a katonas�got a budai f�hadparancsnoks�g kivez�nyelje. Mint k�s�bb kivil�glott, ennek nem csup�n a politikai �s katonai vezet�s zavara volt az oka, hanem az is, hogy a K�roly-laktany�ban olasz katonas�g volt, s az rokonszenvvel figyelte a lakoss�g mozgalmait.

A siker felb�tor�totta a kezdem�nyez�ket, akik d�lut�n 3 �r�ra a Nemzeti M�zeumn�l n�pgy�l�st hirdettek. Itt sz�letett az elhat�roz�s, hogy a h�r szerint a rendk�v�li helyzet miatt �sszeh�vott v�rosi k�zgy�l�shez vonulnak, s azt felsz�l�tj�k a "12 Pont" elfogad�s�ra. A v�rosh�z�hoz vonulva az ifj�s�g vezet�ihez csatlakozott Ny�ry P�l �s Klauz�l G�bor is. Csatlakoz�suk oka az volt, hogy az el�z� napon m�g ellenzett azonnali fell�p�s sikereit l�tva, annak esetleges radikaliz�l�d�s�t megakad�lyozz�k. Jelenl�t�k ugyanakkor megk�nny�tette a v�rosi tan�cs helyzet�t, hiszen a n�pgy�l�s k�ld�tts�g�ben ily m�don tekint�lyes szem�lyek is megjelentek. Igaz, a tan�csterembe be�z�nl� t�meg e n�lk�l is kik�nyszer�tette volna a "12 Pont" elfogad�s�t. A v�ros k�zgy�l�se azonban nemcsak a "12 Pontot" fogadta el, hanem v�lasztm�nyt k�ld�tt ki, amely a Helytart�tan�cshoz tov�bb�tja a k�vetel�seket. Ennek indul�sa el�tt azonban a v�rosh�z�hoz �rkezett Alm�sy M�ricz gr�f, aki el�z� napon indult Pozsonyb�l a n�dor megb�z�s�b�l, s besz�molt arr�l, hogy az orsz�ggy�l�s k�ld�tts�ge aznap vitte a felirati javaslatot B�csbe. M�sr�szt tolm�csolta a Helytart�tan�cs �zenet�t, hogy k�sz az engedm�nyekre, de a t�meg ne vonuljon �t Bud�ra. Ezt a k�v�ns�got nem lehetett teljes�teni, de azt igen, hogy a v�rosh�z�n m�r megv�lasztott v�lasztm�ny terjessze az egyre ink�bb n�vekv� t�meg jelenl�te miatt ink�bb k�vetel�seknek, mint k�v�ns�gnak min�s�thet� pontokat. Zichy Ferenc gr�f, a Helytart�tan�cs eln�ke fogadta a hatalmas t�meg k�s�ret�ben �rkez� v�lasztm�nyt, amelynek vezet�i: Ny�ry P�l, Pest megye alisp�nja, Rottenbiller Lip�t, Pest v�ros polg�rmestere, �s Klauz�l G�bor adt�k el� a k�v�natokat. A b�csi fejlem�nyek miatt megzavart, s a felvonul� sokas�gt�l megf�leml�tett Helytart�tan�cs elfogadta az el�je terjesztett k�vetel�seket. Ezek k�z�tt az els� a cenz�ra azonnali elt�rl�se volt azzal a kik�t�ssel, hogy a sajt�t�rv�ny megsz�let�s�ig egy, a k�z bizalm�t �lvez�, s a Helytart�tan�cs �ltal kinevezett bizotts�g l�tja el a sajt� ellen�rz�s�t. A m�sodik, k�ts�gtelen�l a legnagyobb jelent�s�g� engedm�ny az volt, hogy a Helytart�tan�cs kijelentette: a katonas�g nem fog a rend fenntart�s�ba avatkozni, hanem az a pesti polg�r�rs�g feladat lesz, amelynek sz�m�t - mint nemzet�rs�get 1500 f�vel fogj�k szapor�tani. V�g�l siker�lt kieszk�z�lni, hogy a sajt�v�ts�g miatt fogva tartott, de m�g el nem �t�lt T�ncsics Mih�lyt - igaz, Ny�ry kezess�ge mellett - szabadl�bra helyezz�k.

A kiszabad�tott T�ncsicsot diadalmenetben vitt�k Pestre. Nem is lehetett enn�l m�lt�bb befejez�se annak a napnak, amely a sajt�szabads�g tettleges megval�s�t�s�val kezd�d�tt, mint hogy a magyar t�rv�nyek �ltal nem is ismert cenz�ra �ldozat�t kiszabad�ts�k budai b�rt�n�b�l.

A m�rciusi ifj�s�g b�tor fell�p�se teh�t eredm�nyes volt. V�r n�lk�l, minden rendzavar�s n�lk�l komoly eredm�nyeket �rt el, hiszen a Helytart�tan�cs tudom�sul vette a pesti v�rosh�z�n megalakult Rendre �gyel� V�lasztm�ny l�trej�tt�t, s azt, hogy ez a test�let v�llalja mag�ra a f�v�ros rendj�nek meg�rz�s�t. Igaz, a tizenh�rom tag� v�lasztm�nyban a radik�lisoknak val�j�ban csak h�rom k�pvisel�j�k volt (Pet�fi, Vasv�ri, Ir�nyi), de a fiatalok s�ly�t n�velte az egyetemist�k sor�b�l szervez�d�tt, vagy az �rtelmis�giek vezet�se alatt �ll�, gyorsan szaporod� nemzet�rs�g is.

M�rcius 15-e igazi jelent�s�ge azonban nem sz�k�thet� le a f�v�ros "megh�d�t�s�ra", arra, hogy megh�tr�l�sra k�sztette a Habsburg-uralom legfontosabb hazai politikai szerv�t, a Helytart�tan�csot. A m�rciusiak sikere hamarosan Pozsonyra �s B�csre is hat�ssal voltak.

A gy�ztes pesti forradalom megk�nny�tette az orsz�ggy�l�s k�ld�tts�g�nek b�csi �tj�t. Az uralkod� �s az udvari tan�cs megh�tr�lt, elfogadta a Kossuth �ltal el�terjesztett orsz�ggy�l�si hat�rozatokat. Kinevezte az els� magyar minisztereln�k�t, gr�f Batthy�ny Lajost, az ellenz�k egyik f�rang� vezet�j�t. R�videsen l�trej�tt a f�leg reformp�rti politikusokb�l �ll� f�ggetlen magyar korm�ny. A magyar k�ld�tts�g �gy eredm�nyesen t�rhetett vissza Pozsonyba, ahol l�zas munka kezd�d�tt. A maradiak t�bora, mely 25 �ven �t minden komoly halad�st akad�lyozott, ez�ttal megr�m�lt az esem�nyekt�l, �s egy v�res forradalomt�l rettegve mindent j�v�hagyott. Az orsz�ggy�l�s alig k�t h�t alatt 31 t�rv�nyt fogalmazott meg. Ezeket �prilis 11-�n a kir�ly - V. Ferdin�nd - j�v�hagyta, �s al��r�s�val szentes�tette.